Vagyonszerzési illeték

Vagyonszerzési illeték

Lakásvásárlás: mennyi a vagyonszerzési illeték?

Egy ingatlan megvásárlásakor alapesetben vagyonszerzési illetéket kell fizetni, azonban vannak olyan esetek mikor ez csökkenthető vagy teljes egészében elkerülhető.

Az ingatlanárak emelkedésével a vásárlás után fizetendő visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke is egyre magasabb. A megvásárolt lakás vagy ház vételárának 4 százalékát ugyanis be kell fizetnünk.

Azonban több olyan lehetőség van, amivel az összeg csökkenthető vagy teljes mértékben elkerülhető, így érdemes utánajárni, hogy milyen esetekben élhetünk a milliós kedvezménnyel. 

Mely esetekben nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni amennyiben első lakásvásárló?

• CSOK támogatást is igénybe vesznek új, vagy használt ingatlan esetén,
• építési telek vásárlásakor, amennyiben vállalják, hogy az adásvételtől számított 4 éven belül lakóingatlan épül, amelynek mérete eléri a helyi településrendezési szabályban meghatározott maximális alapterület legalább 10 százalékát,
• a vagyonszerzési illeték ugyan nem elengedhető, de csökkenthető a 35 év alatti személyeknek, ha első vásárlásra kerül a sor. Első lakástulajdonának (a tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 15 millió forintot nem haladja meg.  Ebben az esetben kérelemre a NAV 12 havi kamatmentes részletfizetést engedélyez.

Mennyi illetéket kell fizetni, ha a vásárlás előtt értékesíti az ingatlanját?

Gyakran előforduló eset, hogy úgy vásárolunk új lakóingatlan, hogy a régit, amely korábban a tulajdonunkban volt eladjuk. Ilyen esetben amennyiben ez 3 éven belül történik akkor a forgalmi érték különbözete után kell megfizetnünk a 4 % illetéket, hogyha az újonnan vásárolt ingatlan drágább. Amennyiben hogyha a korábbi lakóingatlan drágábban kerül eladásra, mint amit vettem akkor nem kell illetéket fizetni.

Mi a helyzet, ha csak a vásárlás után szeretné értékesíteni régi ingatlanját?

Amennyiben a vásárlás után kívánja értékesíteni a tulajdonában lévő lakóingatlanját, és 1 éven belül ez sikerül, akkor szintén a két lakóingatlan forgalmi értékének különbözete után kell megfizetni a 4 % illetéket, és erről a NAV-ot értesíteni kell.

További illetékkedvezmények, melyek lényegesek lehetnek:

• egyenes ági rokonok közötti visszterhes vagyonátruházás esetén az egyenes ági rokon vagyonszerzése,
• mentes vagyonátruházási illeték alól a vagyonszerzés, ha a házastársak egymás közötti vagyonátruházásából származik,
• házastársi vagyonközösség megszüntetése keretében történő vagyonszerzés mentes a visszterhes vagyonszerzési illeték alól,
• lakóház építésre alkalmas telektulajdon, valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződéstől számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10 %-át,
• vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlására.

Mi a helyzet öröklés esetén?

Ingatlan öröklés esetén öröklési illeték fizetendő, amelynek mértéke az ingatlan értékének 9 százaléka. 

Azonban, ha az örökség egyenesági rokontól, bejegyzett élettárstól, vagy házastárstól érkezik akkor az eljárás illetékmentes.

Ide vonatkozó jogszabály: 1990. évi XCIII. törvény az illetékről